A mai Széll Kálmán tér nem volt mindig forgalmas közlekedési csomópont; területén üzemelt fénykorában a Budapesti (Budai) Torna Egylet, amely a XIX. században komoly presztízzsel rendelkezett, és számos versenyen tűntek fel az egyesület kiváló tagjai. A tornaklub a négy E betű elvei szerint működött: Erkölcs, Egyetértés, Erő, Egészség. A Budai Tornaegylet 1869-től várta a sportolni vágyókat a téren. Az akkor még névtelen területen korábban agyagbánya üzemelt, melynek gödreit feltöltötték, és sportpályákat építettek a helyükre. Elsőként növendéktornáztatást, majd vívótanfolyamot is indítottak. 1875-ben, már Budapesti Tornaegylet név alatt, korcsolyázni és csónakázni is lehetett a területen (a téren feltörő talajvíz miatt már korábban is alakítottak itt ki korcsolyapályát). Kis idő elteltével már nem volt olyan könnyű bejutni a patinás klubba, a felvételt vizsgához kötötték.
A millenniumi ünnepségeket követően a vezetőségnek sikerült megszereznie az ezredévi kiállítás sörkóstoló pavilonját, amelyet klubházként állított fel a pályák mellett. Ugyanebben az évben készült el a téren az egyesület 9000 négyzetméteres uszodája is. 1913-ban végre méltó épületet kapott a tornaegylet, a tervezésre kiírt pályázatot Sándy Gyula - a későbbi Postapalota tervezője - nyerte meg. Az 1900-as évek elején számos sportág, például a szánkózás, gyep- és jéghoki, pingpong, céllövészet, síelés, tenisz, korcsolyázás, vívás, atlétika vagy kosárlabda közül választhattak a tagok. Ezeken felül női és gyermek torna is elérhető volt a klubban, sőt, túrákat és kirándulásokat is indítottak az országban. Szinte mindegyik sportágból kiemelkedett néhány bajnok, akik különböző versenyeken bizonyították tehetségüket. Sőt, a BBTE nemzetközi atlétikai versenyeket is tartott. Az egyesület az olimpiai mozgalomnak is aktív tagja volt. A BBTE részt vett a magyarországi olimpiai mozgalom elindításában, és már az első bizottságban is szerepet vállalt. Sportolói közül többen részt vettek a játékokon. Különösen kiemelkedő volt a férfi és női tornász szakosztály, amely nemcsak magyar, hanem világszinten is kitűnő volt a 20. század elején.
A tornaklub színeiben több jelentős megmérettetésen is remekeltek a tagok. Az egyesület egyik legismertebb sportolója Kárpáti Rudolf volt, aki itt kezdte kardvívói pályáját, és később 6 olimpiai bajnoki és 7 világbajnoki címével a magyar vívósport egyik legnagyobb alakjává vált. Görkói János magyar bajnok, Európa -bajnoki helyezett atléta váltófutásban nyerte sorra a versenyeket a ’30-as évek végén. A sportoló még 90 éves kora fölött is aktívan segítette a fiatal tehetségek felkutatását. Pericht Rezső az egyesület megbecsült és nagy tiszteletben álló edzője volt, akinek később szobrot is emeltek. Ma ez a szobor a Vasas Pasaréti Sportcentrumban tekinthető meg. A BBTE futócsapatának bajnokai Nagy József, Kováts Nándor, Gorka Ágost és Hollner Vilmos voltak. A síszakosztály sikereit Bély Mihály és Demény Károly érték el.
A tornaklub létét az 1940-es évektől komoly veszélyek fenyegették. 1939-ben el kellett hagyniuk az addigi patinás épületüket, hogy helyén megépülhessen a ma ismert forgalmi csomópont. A BBTE új helyre költözött, a sportolók a Pasaréti úti sportpályát vehették igénybe. A sikerek ide is követték őket, ’45 nyarán a tornacsapat megnyerte az országos bajnokságot, és a teniszezők, kosarasok és gyephokisok is kiemelkedő eredményeket értek el. Az új helyszínt azonban nem sokáig élvezhették a tagok. Az országban dúló hatalmi harcok megnehezítették az egyesület munkásságát, majd 1947-ben egyetlen tollvonással megszűntették a majd egy évszázada sikeres és szakmailag elismert egyesületet. A klub ugyan az új évezredben újra megalakult, de korábbi fényét máig nem nyerte vissza.
forrás:
http://www.huszadikszazad.hu/1906-februar/sport/a-budapesti-budai-torna-egylet-futo-csapata
http://www.hegyvidekujsag.eu/archivum/archivum-2013-aprilis-9/bbte-epseg-ero
http://www.huszadikszazad.hu/1941-szeptember/sport/a-bbte-nyerte-a-gyephoki-rangadot
