A Széll Kálmán térről eddig senkinek sem a zöld növényzet jutott eszébe, inkább a csupasz betonfelületek. A felújítással és átalakítással azonban ez is megváltozik, hiszen sok fa, cserje és virág költözik a térre, amelyek nemcsak szépek lesznek, de napsütésben idővel hűsítő árnyat is adnak.

Több zöldfelület = élhetőbb város

Mi az, ami a kiváló infrastruktúrán kívül élhetővé tesz egy nagyvárost? A minél több parkos zöld rész, ahol jólesik sétálni, megpihenni. A fáknak, bokroknak, virágoknak és a fűnek azonban nem csupán esztétikai a szerepük, de segítenek a por megkötésében és a levegő megszűrésében is. Budapest „zöld szíve”, a Margitsziget és a Városliget, de szerencsére egyre több helyen borul fákba és virágokba a város.

A megújuló Széll Kálmán tér is pozitív példa: míg korábban nem sok növény volt itt, addig az új térre rengeteg kerül. Bár hatalmas a terület, a sok fa, cserje és virág üdítő látványt nyújt majd.

Egy tér, sok szempont

Mivel a Széll Kálmán tér elsősorban közlekedési célokat szolgál és nem egy botanikus kert, a parkosítási lehetőségek korlátozottak. Már innen is szép nyerni, de a speciális adottságok miatt rengeteg más tényezőre kellett figyelni a kialakításánál.

A tér „zöldítését” a Lépték-Terv Tájépítész Iroda végezte, akik számos szempontot vettek figyelembe, amikor kiválasztották a megfelelő növényfajtákat. Az egyik legfontosabb az volt, hogy a növények „várostűrők” legyenek, hiszen a Széll Kálmán tér és környéke rendkívül forgalmas, ezért bírniuk kell az ezzel járó port. A városi fasorok fenntartásával foglalkozó FŐKERT Zrt. szakembereivel konzultálva ezért azokat a fafajtákat választották, amelyek hasonló környezetben már helytálltak.

A fákat hazai faiskolából szerezték be, ahol a növények már csemete koruktól hozzászokhattak a hazai klimatikus viszonyokhoz. Ezenkívül az is fontos szempont volt, hogy a növények termése ne legyen nyálkás vagy kocsonyás – hiszen azon elcsúszhatnak a gyalogosok –, ősszel pedig csodaszép színekben pompázzon a lombkorona. De ez még nem minden: a tervezésnél arra is kellett gondolniuk, hogy a föld alatt nagyon sok közművezeték fut!

A tér szélein füves területek lesznek, a villamossínekkel határolt háromszög alakú részen pedig kisebb szigeteket hoztak létre. Ezek helyét a gyalogosútvonalak jelölték ki. Annak érdekében, hogy a fák addig is árnyat adjanak, míg nagyra nőnek, 2-3-5-ös csoportokba, kis ligetekbe telepítették őket. A fák köré több helyen speciális vízáteresztő burkolat épül, amely engedi a gyökerüket levegőzni és az esővizet is összegyűjti. Az időjárásnak ellenálló, könnyen tisztítható felület színében az őszi lombtakarót idézi.

Hogy összesen mennyi növény kerül a térre? Beszéljenek a számok!

A tér vendégei: örmény gyöngyike és ernyős sárma

A téren számos fafélében gyönyörködhetünk: lesz kőris, juhar, ezüsthárs, kínai körte, japán díszcseresznye és júdásfa is. A teret ölelő rézsűkre például rózsaszín virágú tarackoló törpemandula kerül, amely gyökérzetével megfogja az azt borító földet. A Margit körút mentén hármas fasort alakítanak ki két szélén kőrisfákkal, a középső zöld sávban pedig ginkgóval. A tér lejtős kialakítású ágyásaiba – úgynevezett fecskéibe – virágzó rózsafajtákat és díszes levelű fűféléket telepítenek. Sokféle hagymás virág is színesíti majd a környezetet, közöttük olyan különlegességekkel is találkozhatunk, mint az örmény gyöngyike, a fehérszemű hófény, korai sáfrány, ernyős sárma vagy a téltemető.

A növények azonban csak akkor lesznek szépek hosszú távon, ha megkapják a kellő ápolást és a figyelmet. Természetesen a tájépítészek erre is ügyeltek: beépített locsolórendszer gondoskodik majd a folyamatos vízellátásról, a fák metszését, a virágok és a gyep karbantartását pedig szakképzett kertészek végzik.

Már csak pár hét, és elkészül a felújított tér, amelyen végre már nemcsak átszaladni, de megpihenni is jó lesz egy padon, akár egy japán cseresznyefa alatt.